A pünkösdi hétvégén nyílik meg a vidéki strandok, fürdők többsége
A pünkösdi hétvégén nyílik meg a vidéki strandok, fürdők többsége a kornavírus-járvány miatt elrendelt biztonsági előírások betartásával, a fürdőkben egyelőre csak a kültéri medencéket lehet használni. A balatoni települések közül Balatonalmádiban pénteken, május 29-én nyitnak ki a strandok, Alsóörsön és Csopakon másnapra tervezik a nyitást. Alsóörsön interneten keresztül is lehet majd jegyet váltani és jegyautomatát helyeznek ki, Csopakon a korlátozó intézkedések miatt a belépő árának emelkedését tervezik. Szigligeten is pünkösdkor nyílik meg a strand, nem lesz strandbérlet, itt a belépők árát 25 százalékkal emelték.
Keszthelyen is pünkösdtől lehet fürdeni a balatoni strandokon, mert bár azok kapuit már korábban megnyitották, akkor még csak a sétálók előtt.
A hévízi tófürdő már megnyitott, a zalakarosi és a lenti fürdő május 29-étől várja a vendégeket, ezekben is csak a kültéri medencéket lehet használni.
A Harkányi Gyógyfürdő strandja ugyancsak május 29-én nyit meg. A gyógymedencék és egyes szolgáltatások még nem vehetők igénybe, és korlátozzák a látogatók számát. A Siklósi Termálfürdő szintén aznaptól várja vendégeit. A pécsi Hullámfürdő kültéri medencéi május 30-án nyílnak meg, a pünkösdi hétvégétől látogatható a Hertelendi Termálfürdő strandja is.
Bükfürdőn május 29-től várja a vendégeket a fürdőkomplexum, de a gyógyászati részleg szolgáltatásait csak korlátozottan lehet igénybe venni. Sárváron 30-án kinyit a kalandpark, a gyógy- és wellnessfürdő külső részeit azonban csak június 12-től használhatják a látogatók.
A szekszárdi Családbarát Strand- és Élményfürdőt július 1-jén tervezik megnyitni.
Kaposváron a Virágfürdőben készülnek a teljes újranyitásra. Egyelőre az 50 méteres szabadtéri medence használható, ebben egy időben legfeljebb negyvenen, pályánként öten lehetnek, a látogatóknak a szappanos elő- és utófürdő kötelező. Barcs gyógyfürdője május 28-tól, Igalé 29-től várja a vendégeket.
Győrben megnyitott az Aqua Sportközpont és Magyar Vilmos Uszoda. A soproni Lővér uszodát egyelőre csak a sportegyesületek használhatják, a Tómalom fürdő nyitvatartási rendjét pedig most dolgozzák ki. A kapuvári fürdő az idei szezonban nem nyit ki, mert a biztonsági intézkedések betartása jelentős pénzügyi veszteséggel járna.
A Velencei-tó települései egyelőre nem döntöttek a strandnyitásról. Pest megyében a budakalászi Lupa Beach már pénteken megnyílt, a Termálfürdő Leányfalu jövő péntektől, a Nagykátai Gyógy és Termálfürdő június 12-től várja a strandolókat.
Hajdúszoboszlón Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, a Hungarospa szabadtéri strandja május 29-től fogad ismét vendégeket, de járványügyi megszorítások miatt csak “félházzal” működhet. A medencékben csempére ragasztott jelzésekkel segítik, hogy a vendégek a vízben is be tudják tartani a megfelelő távolságot egymástól. A fürdő gyógyászati részlegében megkezdődnek a nem vízhez kötött gyógykezelések, a gyógymedencék ugyanis még nem nyithatnak ki.
Az új Aquaticum Debrecen Strand megnyitását június közepére tervezik. A fürdőkomplexumban 15 medencét építettek és 8 csúszdát helyeztek el.
A nyíregyházi Tófürdő május 30-tól, a Parkfürdő június 6-tól fogad vendégeket. Az előbbiben a vendéglétszám korlátozása mellett működik a termálmedence és a gyermekmedence, az utóbbiban valamennyi vízforgatásos medence és csúszda használható lesz, de egyes felszíni élményelemek nem működhetnek.
A gyulai Várfürdő medencéit május 30-tól, létszámkorlát mellett lehet használni. Június közepétől vehetőek igénybe a gyógykezelések, az 50 méteres úszómedence is csak júniustól üzemel. A gyomaendrődi Liget Gyógyürdő várhatóan május 29-én nyitja meg kültéri medencéit, az orosháza-gyopárosfürdői Gyógy-, Park- és Élményfürdő pedig június 13-án.
A május 5-én megnyitott hódmezővásárhelyi Török Sándor Strandfürdőben három szabadtéri medencét használhatnak a vendégek, a 65 év felettiek 9 és 12 óra között. A Szentesi Sport- és Üdülőközpont május 6-án nyitott újra, a tervek szerint itt szombattól már három medence üzemel.
A Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark 50 méteres medencéjét utánpótlás-sportolók számára május 18-án megnyitották, a napokban pedig megkezdték az előkészületeket a strand június közepi nyitásához. A távolságtartás miatt kevesebb vendéget tudnak fogadni, de a jegyárak változatlanok maradnak.
Tiszafüreden a szabadstrandot júniusban tervezik megnyitni. A strandot 500 millió forintból újítják fel, zajlik az építkezés, de ez nem érinti a partszakaszt. Érdekesség, hogy egyedi stégrendszert állítanak majd fel csúszdákkal, napozóteraszokkal, vízilabdapályával
A két nyitott légterű miskolci fürdő, a miskolctapolcai és a selyemréti csökkentett vendégforgalom mellett május 30-tól lesz látogatható. A miskolctapolcai barlangfürdő zárt légterű, így határozatlan ideig továbbra sem fogadhat fürdővendéget.
Nógrád megyében májusban még csak Bánkon nyit ki a strand, a városi létesítmények júniusra tervezik a nyitást. A bánki tavon kiépített strandot május 30-án nyitják meg. Balassagyarmaton június 20-án, Pásztón június második felében nyitnak. Salgótarjánban még nem döntöttek a strandnyitásról.
Tatabányán június 13-án nyit a Gyémánt Fürdő szabadtéri strandrészlege. Egyszerre 1891 ember léphet be az intézménybe, így valószínűleg többször is belépési szünetet kell elrendelni. Oroszlányban az idén nyáron nem nyitják ki a fürdőt, mert a kisebb kültéri rész egy rendszeren van a beltéri medencékkel, amelyeket a szabályok szerint nem lehet üzemeltetni. Komáromban a Brigetio Gyógyfürdő a pünkösdi hétvégén kezd üzemelni, de csak az úszómedencét, az élmény- és a gyermekrészleget használhatják a fürdőzők, a termálmedencék nem fogadnak vendéget. Írja az MTI
Pünkösd Története:
A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: „Új szövetséget kötök veletek…akkor majd…új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek…Az én Lelkemet oltom belétek…” (Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: „Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni” (Máté 3,11) Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik.[5] A pünkösdhétfő Magyarországon munkaszüneti nap.
Eredete az ószövetségi zsidó vallási ünnep, héber nyelven Sávuót, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.
Az Ószövetség szerint az Úr három főünnepet rendelt a zsidóknak. „Háromszor szentelj nekem ünnepet évenként! Tartsd meg a kovásztalan kenyerek ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, az Ábib hónap megszabott idején, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Üres kézzel senki se jelenjék meg előttem! Azután az aratás ünnepét, amikor meződ vetésének első termését takarítod be. És a betakarítás ünnepét az esztendő végén, amikor a termést betakarítod a mezőről. Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi az Úristen színe előtt (Jeruzsálemben)!” (2Mózes 23:14-17)
Tehát a középső a pünkösd ünnepe, ez az 50. nap. „Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak!” (3Mózes 23:15-16) „Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a Föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni.” (ApCsel 2:1-6)
Péter apostol megmagyarázta az ott levőknek, hogy most teljesedett be, amit Jóel így prófétált: „Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Szellememből minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Szellememből, és ők is prófétálnak.” (ApCsel 2:17-18) Jézus is megígérte a Pártfogót, akit Ő küld el az Atyától, „az Igazság Szellemét, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam.” (János 15:26b). „Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm Őt hozzátok. És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett.” (János 16:7-11) Tehát Jézus kitöltötte Szent Szellemét.
Szentírásból ismert húsvét után az ötvenedik napon tartják, húsvét után a hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn. Így pünkösd (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10-11., a legkésőbbi pedig június 13-14.
Görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Bár pünkösdöt ünnepként csak a 2. században említik ókori keresztény írók (Tertullianus, Órigenész), ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való. A bérmálás szentségét hagyományosan pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik, ám sokszor már júniusra esik a húsvét utáni hetedik vasárnap.
Népszokások
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra, amelyek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlórisz, azaz Zöldellő, Viruló. Forrás:wikipédia
645 total views, 1 today
645 total views, 1 today
