Miért maradt Horvátország a Seuso-kincsek nélkül, és miért kerültek azok a magyarok kezére

Miért maradt Horvátország a több millió dollárt érő Seuso-kincsek nélkül, és miért kerültek azok a magyarok kezére – címmel közölt terjedelmes cikket a Vecernji List című legolvasottabb horvát napilap vasárnapi számában. Ivica Miskulin egyetemi tanár írásában azt taglalja, hogyan került ki a kincs Horvátországból (akkor Jugoszlávia) 1977-ben egy diplomata táskájában. Felidézi az azért folyó New York-i per részleteit, és azokat a bizonyítékokat, amelyekkel Zágráb állt elő visszaszerzésük érdekében, egy volt rendőr szemtanú vallomását is kiemelve, aki 1960-ban vizsgálta a kiásott kincsek helyszínét. Ezek feljegyzések korábban tikosak voltak. A horvát kormány idei első ülésén oldotta fel a Seuso-kincsek eredetét és eladásának körülményeit vizsgáló horvát bizottság archív anyagainak tikosítását, a cikkből az is kiderül, hogy Miskulin kérésére.
A római eredetű Seuso-kincs 14 ezüsttárgyból áll, amely nevét tulajdonosáról kapta. Feltételezések szerint Seuso valamelyik barbár betörés idején rejthette el kincseit, de nem lehet tudni pontosan hol: Magyarország, Libanon és Horvátország is magának követelte.
Az említett tizennégy darabot 1980. és 1987. között vásárolta meg befektetési céllal egy Lord Northampton vezette angol befektetési társaság. A kollekciót a Getty Múzeumnak akarták eladni, majd 40 millió fontért árverésre bocsátották, az ügylet azonban meghiúsult, mert a tárgyak libanoni eredetét tanúsító papírok hamisítványnak bizonyultak.
Horvátország, Magyarország és Libanon is bejelentette igényét a kincsre. Libanon a tárgyalás kezdete előtt elállt követelésétől, Magyarország és Horvátország pedig elvesztette a pert: az 1993-ban New Yorkban hozott ítélet szerint egyik ország sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy területén találták meg a leleteket. Horvátország azt állította, hogy a kincset Isztrián, Pulától 20 kilométerre, Barbarigán ásták el, míg Magyarország szerint a leletek a Balaton környékéről kerültek elő, amit azzal támasztották alá, hogy az egyik tálon a Balatonra emlékeztető alakú tó vizében ficánkoló hal fölött ez a felirat olvasható: Pelso (azaz Balaton).
Az obskurus származású ezüstedények a lord birtokában maradtak, ugyanakkor a legális nemzetközi műkincspiacon gyakorlatilag eladhatatlanná váltak. A brit tulajdonos 2006-ban kijelentette, hogy eladná a kincseket, amelyet nem nyilvános kiállításon be is mutattak.
2014. március 26-án Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: Magyarország 15 millió euróért (mintegy 4,5 milliárd forintért)visszaszerezte és hazaszállította a Seuso-kincs hét darabját, a műtárgyak második hét darabja 2017-ben tért vissza Magyarországra.
Miskulin felteszi a kérdést: vajon Horvátország 2014-ben miért nem próbált meg bekapcsolódni a kincsek egy részének visszavásárlásába? Reményének adott hangot, hogy a közeljövőben a dokumentumok további tanulmányozása során minden kérdésére választ kap, és végre lezáródhat a Seuso-kincsek története, amelyek visszaszerzéséhez Horvátország szerinte túl könnyedén állt hozzá.

337 total views, 1 today

No Tags

337 total views, 1 today

  

Leave a Reply

hmmm....

Események

Add Event Cancel
Thanks for your event submission. It will be reviewed soon.
Category
Balatoni Rendezvények
Klassz a parton
Siófoki rendezvények
Start Date
End Date
Start Time
End Time
Set if the event is all day.
Upload an Image (optional)
Location (optional)
Monday
Tuesday
Wednesday
Thursday
Friday
Saturday
Sunday
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
Current Date
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1