Warum blieb Kroatien ohne Seuso Schätze, und warum sie in die Hände der Ungarn

Miért maradt Horvátország a több millió dollárt érő Seuso-kincsek nélkül, és miért kerültek azok a magyarok kezére – címmel közölt terjedelmes cikket a Vecernji List című legolvasottabb horvát napilap vasárnapi számában. Ivica Miskulin egyetemi tanár írásában azt taglalja, hogyan került ki a kincs Horvátországból (akkor Jugoszlávia) 1977-ben egy diplomata táskájában. Felidézi az azért folyó New York-i per részleteit, és azokat a bizonyítékokat, amelyekkel Zágráb állt elő visszaszerzésük érdekében, egy volt rendőr szemtanú vallomását is kiemelve, aki 1960-ban vizsgálta a kiásott kincsek helyszínét. Ezek feljegyzések korábban tikosak voltak. A horvát kormány idei első ülésén oldotta fel a Seuso-kincsek eredetét és eladásának körülményeit vizsgáló horvát bizottság archív anyagainak tikosítását, a cikkből az is kiderül, hogy Miskulin kérésére.
A római eredetű Seuso-kincs 14 ezüsttárgyból áll, amely nevét tulajdonosáról kapta. Feltételezések szerint Seuso valamelyik barbár betörés idején rejthette el kincseit, de nem lehet tudni pontosan hol: Magyarország, Libanon és Horvátország is magának követelte.
Az említett tizennégy darabot 1980. és 1987. között vásárolta meg befektetési céllal egy Lord Northampton vezette angol befektetési társaság. A kollekciót a Getty Múzeumnak akarták eladni, majd 40 millió fontért árverésre bocsátották, az ügylet azonban meghiúsult, mert a tárgyak libanoni eredetét tanúsító papírok hamisítványnak bizonyultak.
Horvátország, Magyarország és Libanon is bejelentette igényét a kincsre. Libanon a tárgyalás kezdete előtt elállt követelésétől, Magyarország és Horvátország pedig elvesztette a pert: az 1993-ban New Yorkban hozott ítélet szerint egyik ország sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy területén találták meg a leleteket. Horvátország azt állította, hogy a kincset Isztrián, Pulától 20 kilométerre, Barbarigán ásták el, míg Magyarország szerint a leletek a Balaton környékéről kerültek elő, amit azzal támasztották alá, hogy az egyik tálon a Balatonra emlékeztető alakú tó vizében ficánkoló hal fölött ez a felirat olvasható: Pelso (azaz Balaton).
Die Silbergefäße obskuren Ursprungs blieben im Besitz des Herrn, wurden aber gleichzeitig auf dem legalen internationalen Kunstschatzmarkt praktisch unverkäuflich. Der britische Eigentümer erklärte 2006, er werde die Schätze verkaufen, die auch auf einer nicht öffentlichen Ausstellung präsentiert wurden.
Am 26. März 2014 gab Ministerpräsident Viktor Orbán bekannt, dass Ungarn sieben Seuso-Schätze für 15 Millionen Euro (ca. 4,5 Milliarden Forint) geborgen und zurückgeführt habe und die zweiten sieben Artefakte 2017 nach Ungarn zurückgekehrt seien.
Miskulin stellt die Frage: Warum hat Kroatien 2014 nicht versucht, einige der Schätze zurückzukaufen? Er äußerte die Hoffnung, dass in naher Zukunft eine weitere Untersuchung der Dokumente Antworten auf alle seine Fragen liefern würde und dass die Geschichte der Seuso-Schätze, die Kroatien seiner Meinung nach zu leicht in Anspruch genommen habe, endlich zu Ende gehen könne.

1564 Gesamtansichten, 3 heute

Keine Tags

1564 Gesamtansichten, 3 heute

Hinterlasse eine Antwort

Geschehen

Montag
Dienstag
Mittwoch
Donnerstag
Freitag
Samstag
Sonntag
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
fünfzehn
16
17
18
19
20
21
22
23
24
Aktuelles Datum
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04